DMZ

Egyik nap buszus turara indultunk a demilitarizalt zonaba, utkozben egy kis tortenelem orat tartott az idegenvezeto, amibol megtudhattuk Vietnam multjat es jelenet diohejban. A masodik vilaghaboru utan Franciaorszag ugyan megprobalta visszaallitani hatalmat az indokinaiallamok felett, am sikertelenul, es Vietnam kivivta fuggetlenseget. A genfi egyezmeny ket reszre osztotta az orszagat: Eszak es Del Vietnamra. A koztuk huzott hatarszakasz neve demilitarizalt zona. Eszak Vietnam Kina es Oroszorszag mig Del Vietnam amerikai befolyasala kerult, olyannyira, hogy az amerikaiak felallitottak egy bab kormanyt. A celjuk a hatalmuk kiterjesztese volt egesz Indokina teruletere. A tervuk megvalositasa a dimono elven alapu

lt, miszerint, ha a vietnami kommunzmust megdontik, akkor a kornyezo orszagokban is kormanyvaltasra kerulne sor, igy ott is konnyebben ervenyesithetnek befolyasukat. A franciak ugy hagytak el vietnamot, hogy ket ev mulva szabad valasztasokat lehet tartani az orszagban, mivel nagyon ugy tunt hogy a kommunista part kerulne hatalomra, igy az amerikaiak ordogi tervet eszeltek ki, hogy ezt megakadalyozzak. Ket anyahajojukkal bevonultak az eszaki vizekre, kiprovokalva a tamadast. Majd otthon Amerikaban propagandat inditottak, hogy a del vietnamot segiteni kell a kommuista eszak ellen. 1964-ben elinditottak az eslo csapatokat vietnamba es szetbombaztak egesz eszak vietnamot. A turank soran vegiglatogattuk a hiresebb csatahejszineket: Hamburger Hill, Rock Pile, Keshan, ahol a haboru legveresebb csataja zajlott. A harc tobb, mint 10 evig tartott de az amerikaiak megsem tudtak tartos sikert aratni, hiaba dobtak le tobb ezer bombat, a

vietnamiak gerilla harcmodora ellen. Ugyanis a vietnamiak napkozben lathatatlanok voltak, foldmuvesi mindennapjaikat eltek, vagy epp a foldalatti alagutrendszeruket bovitettek. 1968-ban karacsonykor az eszak vietnamiak belopoztak a deli teruletekre, eljutottak egeszen Sagionig es nehany napra sikerult elfoglalniuk a varost is. Az amerikaiak erre kegyetlen megtorlassal reagaltak. My Lai-i meszarlas soran tobb mint 500 vietnamit oltek meg, akiknek nagy resze civil volt: nok es gyerekek. A harcoknak vegul Saigon 1975-os elfoglalasa vetett veget es 1976-ban az eszaki kormany alatt az orszag egyesult.

A haboruban 58200 amerikai halt meg mig korulbeleul 4 400 000 vietnami vesztette eletet, ebbol 4 000 000 civil volt. Vietnam lakossaganak 10%-a esett aldozatul a haborunak. Negyszer annyi bombat dobtak le az orszag teruletere a haboru soran, mint a masodik vilaghaboruban. A romokhoz erve figyelmeztett minket a vezetonk, hogy csak a kijelolt uton haladjunk. Vietnam 20%-at meg a mai napig nem tisztitottak meg a bombaktol, 3.5 millio akna es 800 000 tonna fel nem robbant bomba ma napig szedi aldozatait, evente kb 1100 ember hal meg es kb 2000-en serulnek meg a haboru idejen fel nem robbant bombaktol.

Utolso allomasunk volt a Vinh Moc-i alagutrendszer. A vietnamiak strategialiag fontosnak tartottak ezt a varost, ezert masfel ev alatt egy tobb km hosszu, bonyolult alagutrendszert astak a fold ala 23m melyen. A buszos kirandulas sajnos inkabb csak egy tortenelmi beszamolo volt, a haboru utan az emberek mindent szethordtak, igy hiaba mutattak meg nekunk a nevezetes csata helyeket es tamaszpontokat mi azoknak csak a hult helyet lathattuk.

Eredmenyhirdetes

Egy megfejtes erkezett, ugy latszik kicsit magasra tettuk a mercet. Pajor Zsofi harkanyi lakos lett a a vietnami champa torzs altal keszitett fullbevalo boldog tulajdonosa. Gratulalunk a nyeremenyedhez es csak igy tovabb!!!