Végre elérkezett a várva várt szeptember és már csak egy nap van a 3 hónapos vietnámi kalandozás előtt. Hihetetlen. Ha belegondolok mennyire vártam már, hogy valami új történjen... és ha az is eszembe jut, hogy mennyi mindent kellett elintézni, hogy idáig eljussunk...

Az ötlet, hogy elmenjünk "kirándulni" az már régóta érlelődött. Mondjuk én szívesebben mentem volna fél évre vagy még akár tovább is...de hát azt anyagilag már nem engedhetnénk meg magunknak, aztán ki tudja, lehet, hogy ez a három hónap is sok lesz és majd alig fogom várni, hogy ismét otthon lehessek.

A kontinens választása könnyedén ment, hiszen mindkettőnket a Földnek az a része érdekli a legjobban. Peti már több országban járt Ázsiában, így azok mind kiestek a választásunkból. Nem szeretnénk annyira turisták által elözönlött országba sem menni, de azért persze mégis meleg hely legyen és az sem árt ha olcsó, no így esett a választás Vietnámra.