2009. december 1., kedd

2009. november 21., szombat

Jatek

Eljott a nagy pillanat es meghirdetjuk a kovetkezo jatekunkat! Csak batran vagjatok bele, kormoljetek le egy emailre valaszaitokat, es tovabbitsatok csiliszabo@gmail.com cimre november 28-ig! megeri hiszen ismet ertekes nyeremenyeket sorsolunk ki a szerencsesek kozott!
1. Miket nassoltunk Kambodzsaban?
2. Milyen 2 nagy vallas jegyeben epultek a templomok Angkor teruleten?
3. Soroljatok fel 5 fuszert ami jellemzi a vietnami konyhat!

Mi jar Peti fejeben? Annyit segitek, hogy ha Adam is ezt valasztotta volna ma nem itt tartana a vilag...




Hol keszulhetet ez a kep?









Kinek az arckepe van a kepen? Megette Peti az orias tarantula pokot?

2009. november 18., szerda

Ankgor: Kalandozasok egy letunt civilizacio nyomaban

Kora reggel van, hideg sotetben tuktuk-on robogunk ki a varosbol a dzsungel melyebe. Mindkettonkon eluralkodik az izgalom, erezzuk, hogy most valami nagyon kulonleges elmenyben lesz reszunk. Megalltunk a fiu a felhomalyban szeles hid fele mutatott. Megerkeztunk az 1000 eve fenykorat elo khmer birodalom szivebe Angkor Watba. Az erzes leirhatatlan ahogy a nap elso sugarai megfestik az eget, es lassan megjelenik a hatalmas epulet konturja. Lassan haldtunk at a hosszu hidon ami a letunt varos oriasi kapujahoz vezet. A bejaratot hajdanan tobb ezer ororszlan szobor orizte. A korlat maga egy hosszu 7 feju kigyot istent testesitett meg. Angkor volt a legnagyobb vallasi kozpont DK Azsiaban, mar hajdanan is tobb ezer zarandok latogatta, ez annak is koszonheto, hogy Angkor mind a buddhizmus mind a hinduizmus vallasi kozpontja volt. Itt a kepek magukert beszelnek…

Kambodzsa

A hajdani gyarmatositok utjat kovetve kis csonakban utaztunk fel a Mekong folyon Kambodzsa fovarosaba Phon Phenbe. A delta partjan kis colophazak elott meztelen gyerekek integettek. Kambodzsa a Pol Pot rezsimnek koszonhetoen meg Vietnamnal is 30 evvel fejletlenebb, sok a hepehupas foldut, az infrastruktura kiepitese meg csak most vette kezdetet a falvakban. A hatalmas orszag lakossaga csak kb 16 milliora teheto. Szallas a kozpontban foglaltunk ami gyalog tavolsagra volt a terror muzeumtol. A rezsi
m alatt ezt az iskolat alakitottak at vallato kozpontta. A kapuban csonka, lerobbant
arcu emberek keregettek elorevetitve, hogy itt borzalmas dolgok tortentek. Az iskola egyik szarnyaban nagy ures osztalytermeket talaltunk, a falakon meg ott volt a zold tabla, kozepen vas agy, nehany kinzo eszkoz, a falon agyonvert, verbefagyott ember kepe log. Az ablakokat beuvegeztek, hogy kevesbe szurodjenek ki az uvoltesek, ketsegbeesett jajveszekelesek. Aki tulelte a kinzasokat azt a halal mezore szallitottak a varoson kivulre, ahol ha “szerencses volt” golyo altal erkezett a megvalto halal, ha nem akkor elve temettek a tomegsirba. A kovetkezo teremben Polpot a pszihopata tomeggyilkos eletet mutattak be: jo csaladbol szarmazott, vallasos neveltetest kapott, Franciaorszagban tanult, megis mikor hazatert es hatalomra jutott nem tudta orszagat a fejlodes utjara allitani. Epp ellenkezoleg, mint Viktor a szamitogepenek ugy nyomott PolPot az orszaganak egy resetet. 1975-ot a Nulladik evnek keresztelte el. Terve diohejban a kovetkezo volt: pusztan mezogazdasagi orszag kialakitasa, ahol a termeles kezi erovel tortenik. Masra nincs szukseg, amit eleg komolyan vett, mert bezaratta az iskolakat, konyveket elegettette, korhazakat es gyarakat leromboltatta, ujsagokat es mindenfele kommunikacios csatornat megszuntetet.
A mellekelt fenykepen olvashatjatok szigoru torvenyeit. Akinek iskolai vegzettsege volt ujsagiro, orvos, tanar,
tanulo, koztisztviselo, tabornok azokat mind kivegeztette. Az “ elso testver” mert PolPotnak tobb neve is volt igen alapos munkat vegzett a lakossag letszama 4 even belul 3 millioval csappant meg, ami az akkori lakossag majdhogynem fele volt!!! Viszont a mezogazdasag kereke nem mozdult elorebb, hiszen szinte nem maradt ertelmes ember aki erdemben iranyitani tudta volna a termelest. A kovetkezo 3negyzetmeteres facellakat alakitottak ki, mogotte kutyaol nagysagu teglacellak sorakoztak. Az ezt koveto terem verge nem borzalmakrol meselt: 1978-ban beengedtek az orszagba egy francia forgatocsoportot az orszagba. A kepek mellett a csoport akkori es mostani gondolatai kozti kontraszt hatalmas. Egy kep az iskolarol: 3-4 diak ul a teremben a tablan valami orult bonyolult kvantumfizikai keplet levezetese lathato, egy masikon modern korhaz betegek nelkul, egy masik kep ugy keszult, hogy dzsippel mentek az uton es megalltak egy epitkezesnel ahol franciaul meg is szolitotta oket az egyik munkas ( gyanus hiszen aki idegen nyelven tudott azt helybol kivegeztek) es elmeselte hogy minden kambodzsai csalad uj hazat erdemel. A forgatocsoport nem hagyhatta el az elore egyeztetett utvonalat, utolag visszagonodlva vajon minden helyszin megrendezett volt, az utcan mosolygo emberek tan statisztak lehettek?
A museum utan konnyebben emesztheto programot valasztottunk es a halalmezo helyett atsetaltunk a kiralyi palotaba. A palota falain belul sok kisebb-nagyobb diszes epuletet lattunk. Az ezust pagoda arrol kapta a nevet, hogy padloja 2kg-os ezust teglakbol van kirakva, kozepen egy 70 kg-os aranybuddha szobor all. Aznap unnepelte Kambodzsa fuggetlenseget, ugy ereztuk epp jo helyen vagyunk jo idoben, igy rentgeteg szabadteri programmal talalkoztunk: zenelos szokokutshow, hatalmas tuzijatek,million arus, a tereken koncertek. A fiatalok felsorakoztak egymas moge es a Makarenara vagy Dr. Alban-ra kozos koreografiat tancoltak el. En elveztem a pezsgo hangulatot, a mozgo arusok felol erekzeo fott kukorica es BBQ illatat. Mig Csili lufikat osztogatott a kis mezitlabas gyerkocoknek. Jol esett ez a kis oldodas a nap vegere.

A vietnami konyha, piactol az ebedig


Kalandozásunk során sikerült egy átfogó képet kapnunk a vietnámi ételekről, az édes-savanyú ízvilágáról és a jellegzetes fűszereiről.
Nehany napot Hoi An-ban toltottunk ami kozel s tavol hires a konyhajarol. Úgy tartják, hogy itt találkoznak az észak és deli ízek. Hogy a Karacsonyi asztalra egy kis erdekesseg is kerulhessen beneveztunk egy fozokurzusra. A mai cikkben a kalandok a nyuzsgo piacokon es a konyhai asztal mellett folytatodnak.
A szakacs seged kora reggel vett fel minket a hotel elol ahonnan egyenesen a piacra indultunk. A varos csak lassan ebredt, de a piacon mar nagy volt az elet. Az illatok arulkodtak merre lehet a hal, gyumolcs, virag reszleg. Vezetonkkel gyorsan vegigvettunk a leggyakrabban hasznalt fuszereket: a bors, cukor, különféle erősségű chili, gyömbér, kokusz, citromfű, kulonfele korianderek, mentalevél, fokhagyma, újhagyma, soya szósz és halszósz. Erdekesebb zoldsegek, amiket mi otthon nem hasznalunk keseru dinnye, egy dionagysagu noveny amitol hetekig feketek lehetnek a fogaid, bananvirag. Amikor elfáradtunk a piacon felfrissitettük magunkat egy babos itallal, amiben kokuszmag, zselatin és licsi és más gyümölcsök voltak.
Nagyon kedvelik a szárított husokat, mint a tintahal, kishalakat, marhat. Ezeket abban az esetben szaritjak ki ha tul jo volt a fogas es nem tudjak eladni jo aron a piacon. A konzervalas masik modja a savanyitas, csikóhalbol, tengeri csillagbol, kigyobol csalamádét dunsztolnak. Megerkeztunk az etterembe, ahol mar Mr Pipa mar elokeszitette nekunk a terepet. Erdekes volt szamunkra, hogy szinte az osszes etelt legalabb 8 fuszerrel izesitettek. Megtanultunk többek között ropogós rizspapirba csavart tavaszi tekercset, forró zamatos rák levest és frissen morzsolt zöldségekből papaya salátát készíteni. Utravaloul kaptunk banán levélbe csomagolt aszpikos magvas edesseget.A Mekong folyonál leltünk rá a legnagyobb kinálattal rendelkező étteremre, a menu ajánlatukban a már megszokott halfajták és husok mellett ott szerepelt az óriás béka, csuszó-mászó kigyó, az éles fogú krokodil valamint a konyhák réme a patkány is. Vietnámban persze mindez nem oly meglepő hiszen a lárvák mellett örömmel fogyasztják a nálunk háziállatként tartott kutyát és macskát is. Desszertként leginkább gyümölcsöt fogyasztanak: mangó, banán, dinnye, sárkány gyümi, fuge, pomelo.

2009. november 6., péntek

DMZ

Egyik nap buszus turara indultunk a demilitarizalt zonaba, utkozben egy kis tortenelem orat tartott az idegenvezeto, amibol megtudhattuk Vietnam multjat es jelenet diohejban. A masodik vilaghaboru utan Franciaorszag ugyan megprobalta visszaallitani hatalmat az indokinaiallamok felett, am sikertelenul, es Vietnam kivivta fuggetlenseget. A genfi egyezmeny ket reszre osztotta az orszagat: Eszak es Del Vietnamra. A koztuk huzott hatarszakasz neve demilitarizalt zona. Eszak Vietnam Kina es Oroszorszag mig Del Vietnam amerikai befolyasala kerult, olyannyira, hogy az amerikaiak felallitottak egy bab kormanyt. A celjuk a hatalmuk kiterjesztese volt egesz Indokina teruletere. A tervuk megvalositasa a dimono elven alapu

lt, miszerint, ha a vietnami kommunzmust megdontik, akkor a kornyezo orszagokban is kormanyvaltasra kerulne sor, igy ott is konnyebben ervenyesithetnek befolyasukat. A franciak ugy hagytak el vietnamot, hogy ket ev mulva szabad valasztasokat lehet tartani az orszagban, mivel nagyon ugy tunt hogy a kommunista part kerulne hatalomra, igy az amerikaiak ordogi tervet eszeltek ki, hogy ezt megakadalyozzak. Ket anyahajojukkal bevonultak az eszaki vizekre, kiprovokalva a tamadast. Majd otthon Amerikaban propagandat inditottak, hogy a del vietnamot segiteni kell a kommuista eszak ellen. 1964-ben elinditottak az eslo csapatokat vietnamba es szetbombaztak egesz eszak vietnamot. A turank soran vegiglatogattuk a hiresebb csatahejszineket: Hamburger Hill, Rock Pile, Keshan, ahol a haboru legveresebb csataja zajlott. A harc tobb, mint 10 evig tartott de az amerikaiak megsem tudtak tartos sikert aratni, hiaba dobtak le tobb ezer bombat, a

vietnamiak gerilla harcmodora ellen. Ugyanis a vietnamiak napkozben lathatatlanok voltak, foldmuvesi mindennapjaikat eltek, vagy epp a foldalatti alagutrendszeruket bovitettek. 1968-ban karacsonykor az eszak vietnamiak belopoztak a deli teruletekre, eljutottak egeszen Sagionig es nehany napra sikerult elfoglalniuk a varost is. Az amerikaiak erre kegyetlen megtorlassal reagaltak. My Lai-i meszarlas soran tobb mint 500 vietnamit oltek meg, akiknek nagy resze civil volt: nok es gyerekek. A harcoknak vegul Saigon 1975-os elfoglalasa vetett veget es 1976-ban az eszaki kormany alatt az orszag egyesult.

A haboruban 58200 amerikai halt meg mig korulbeleul 4 400 000 vietnami vesztette eletet, ebbol 4 000 000 civil volt. Vietnam lakossaganak 10%-a esett aldozatul a haborunak. Negyszer annyi bombat dobtak le az orszag teruletere a haboru soran, mint a masodik vilaghaboruban. A romokhoz erve figyelmeztett minket a vezetonk, hogy csak a kijelolt uton haladjunk. Vietnam 20%-at meg a mai napig nem tisztitottak meg a bombaktol, 3.5 millio akna es 800 000 tonna fel nem robbant bomba ma napig szedi aldozatait, evente kb 1100 ember hal meg es kb 2000-en serulnek meg a haboru idejen fel nem robbant bombaktol.

Utolso allomasunk volt a Vinh Moc-i alagutrendszer. A vietnamiak strategialiag fontosnak tartottak ezt a varost, ezert masfel ev alatt egy tobb km hosszu, bonyolult alagutrendszert astak a fold ala 23m melyen. A buszos kirandulas sajnos inkabb csak egy tortenelmi beszamolo volt, a haboru utan az emberek mindent szethordtak, igy hiaba mutattak meg nekunk a nevezetes csata helyeket es tamaszpontokat mi azoknak csak a hult helyet lathattuk.

2009. november 3., kedd

Eredmenyhirdetes

Egy megfejtes erkezett, ugy latszik kicsit magasra tettuk a mercet. Pajor Zsofi harkanyi lakos lett a a vietnami champa torzs altal keszitett fullbevalo boldog tulajdonosa. Gratulalunk a nyeremenyedhez es csak igy tovabb!!!