Noi szemmel Hanoibaol Sapaba
Kovetkezo celallomasunk Sapa, ami az eszaki hegyekben talalhato. Ezen a teruleten elnek a nepi hagyomanyukat, szokasaikat orzo etnikumok, akik manapsag mar igazi turisztikai latvanyossagnak szamitanak. A nagy kerdes az volt hogyan is jussunk el oda? Peti felallitott egy napi budgetot amit nem szabad tullepnunk (epp hogy csak tulelunk egy egy napot:)) aki tullepi az szigoru megrovasban reszesul...A legolcsobb megoldast valasztottunk vonatozni fogunk, ejszakai vonattal meghozza, mivel az ut kemeny 8 ora es az allomastol meg 1 ora kisbusszal. Bizva Petim itelokepessegeben a vonatjegyek megvetelet rabiztam. Peti nagy boldogan jott is vissza, hogy minden le van zsirozva, szupcsi helyunk lesz... Este kimentunk az allomasra hanoi osszes ketes kinezetu embere szerintem ottt volt! Miutan kinyitottak a peronokat elindultunk hatalmas csomagjainkkal, ugy ereztem magam mint a jol megpakolt szamar. Kezdtem megorulni vegre a perononon tobb tuccat europaiba bukkantunk, de oromom hamar lelankadt, ugyanis a mi jegyunk nem a 4 szemelyes puha fekvesu agyra szolt..csak haladtunk tovabb..es uj baratianknal alltunk meg csak es kizarolag vietnamiak kozott, messze magunk mogott hagyva hatizsakos sorsttarsainkat...bevallom megremultem es peti szemeben sem lattam mast...kabinunkba beszallva 3 hazai emberrel talalkoztunk, hm nem lesz ez egy kicsit sok egy kabinba, oh de minek izgulni, hiszen 3-3 emeletes kemeny agy van egymassal szemben, es peti melyikre foglalta a jegyet hat persze hogy a legfelsore, hogy meg veletlenul se tudjak felulni max a masik oldalamra tudok atforudulni...ekkor mar csak nevetni tudtunk minketten, lesz ami lesz, a villanyoltasra hamar sor kerult, gondolom faradtak voltak mar kabintarsaink a nagy melegtol. Nem volt almaim utazasa..minden perceben attol feltem felborulunk vagy kisiklunk mint azt a hirdadoban latni, a kilenges sem volt csekely a haramdik emeletrol, aztan nagy vihar lett es csak ugy villamlot, zuhogott az eso, na akkor meg az jutott eszembe mi van ha megint tajfun lesz mint 2 nappal ezelott....de akarmennyire is probaltam fent maradni, elnyomott az alom es csak arra ebredtem fel hogy nagyot fekezz a vonat es azt kiabaljak be, hogy Lao Chai!!!! hu nekunk itt kell leszallnunk ....